rossz lakásviszonyok, higiénia) Az éhezés epigenetikus hatásai: a DNS nukleotidjaihoz kapcsolódó metilcsoportok (az ún.
A liszteriózis agyhártyagyulladást okoz. Környezeti ártalmak: - Röntgen-sugárzás: mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit. Közvetlen besugárzás esetén. Ha mégis röntgenezni kell az anyát, akkor a hasára ólomkötényt kap, hogy védjék a magzatot. - Nehézfémek, vegyszerek, toxinok: nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak. Ha az anya olyan munkahelyen dolgozik, ahol kapcsolatba kerülhet ezekkel az anyagokkal, akkor a terhesség alatt táppénzre kell mennie. Gyógyszerek: A terhes nőknek bizonyos gyógyszerek szedése tilos. A gyártók ráírják a betegtájékoztatóra, hogy mi vonatkozik a várandós és szoptató anyákra. A szigor oka az, hogy a készítmények károsak lehetnek a magzatra. - Thalidomid: ezt a nyugtatót az 1950-60-as években alkalmazták, majd kiderült, hogy súlyos rendellenességeket okoz: a csecsemők végtagkárosodással jöttek a világra. Ezután betiltották. - Vérnyomáscsökkentők: a hatásukra a méhlepény és a magzat vérellátása is csökken, ezzel kevesebb oxigén jut a baba szervezetébe.
Elváltozások figyelhetők meg a magzat központi idegrendszerében, valamint a szemen és a végtagokon. - HIV vírus: a HIV-pozitív terhes nők újszülöttjei 15-30 százalékos valószínűséggel fertőződhetnek meg a méhben vagy a szülés közben és az anyatejes táplálás során. A fertőzött terhes nőknek és az újszülöttnek vírusgátló gyógyszeres kezelést adnak, ami a kockázatot jelentősen csökkenti. A HIV-fertőzött nőknek nem javasolják a teherbeesést, ugyanis súlyos komplikációk adódhatnak. A magzat a fejlődésben visszamarad, átlagosan 500 grammal kisebb súllyal születik, és fennáll a koraszülés veszélye. Ha megfertőződött a baba, akkor az AIDS kialakulhat néhány éven belül, amely halálos kimenetelű. Paraziták, élősködők: Az élősködőket kutyák, macskák és egyéb más állatok terjeszthetik, de akár fertőzött élelmiszerekkel is az anya szervezetébe kerülhetnek. A macskák által okozott toxoplazmózis hatására fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. A terhesség középső harmadában agyvelőgyulladást, az utolsó harmadban máj- és lépgyulladást, szívizomgyulladást okozhat.
Főoldal Betegségek A-Z Nőgyógyászat Méhen belüli növekedés-visszamaradás 2018. 06. 10. Szerző: Dr. Elek Csaba Lektor: Dr. Kökény Zoltán Mi a méhen belüli növekedés-visszamaradás? A méhen belüli növekedés-visszamaradás (továbbiakban IUGR) a koraszülöttség mellett az újszülött-halálozásért felelős leggyakoribb veleszületett rendellenesség. Méhen belül akkor beszélünk elégtelen fejlődésről, ha a magzat becsült súlya 10 percentilis érték alatt van, azaz gyengébben fejlett, mint az azonos korú magzatok 90%-a. Születéskor diszmaturusnak tekintendő a kissúlyú - 2500 gramm alatti - magzat, ha normális időre születik. A méhen belüli növekedés-visszamaradás előfordulása Magyarországon a kissúlyú magzatok aránya 8-10% körül van, melyek kb. harmada diszmaturus, kétharmada valódi koraszülött. Ez az arány sajnálatosan magas, főként, ha az okokat tekintjük, melyek egy része felelősen viselt terhesség mellett megelőzhető lenne. A méhen belüli növekedés-visszamaradás okai Az elégtelen fejlődés leggyakoribb oka a dohányzás, alkoholizmus, túlzott koffeinfogyasztás, elégtelen táplálkozás, ikerterhesség, elégtelen mennyiségű magzatvíz, bizonyos gyógyszerek szedése, terhesség alatti kábítószer-fogyasztás terhességi toxémia, méhlepény-elégtelenség, idült idő előtti méhlepény-leválás, trombofília (Leiden-mutáció), az anya nemi szervi rendellenességei, betegségei (myoma, kettőzött méh, stb. )
A bölcsőhalál eseteinek 30%-a is retardált újszülötteknél fordul elő. Az összes születés körüli megbetegedés és halálozás 8-10-szer gyakoribb, mint egészséges csecsemőknél. Méhen belül retardált gyermekeknél nagyobb a kockázata a neurológiai és viselkedési zavaroknak. Az aránytalan IUGR prognózisa jobb, mint az arányos retardációnak, amely mögött gyakrabban fordul elő genetikai rendellenesség, környezeti magzati ártalom és méhen belüli fertőzés. Az aránytalan IUGR lepényelégtelenség következménye szokott lenni. Az agysejtek intenzív szaporodása is méhen belül zajlik, így elégtelen méhen belüli fejlődés esetén a gyermekek átlagos intelligencia-hányadosa alacsonyabb lehet, mint egészséges gyermekek esetén. Ez természetesen statisztikai adat, mely az egyénekre közvetlenül nem vonatkoztatható. A retardált gyermekek nehezebben táplálhatók, gyakoribbak a hiánybetegségek, fertőző betegségekkel szembeni érzékenységük fokozottabb. IUGR esetén gyakoribbak a tanulási nehézségek és viselkedési zavarok, melyek megnehezíthetik érvényesülésüket a későbbi életük során.
Az IUGR előfordulása egészséges életvitellel jelentősen csökkenthető. Ha mégis előfordul, a megelőzés célja a gyermek testi és értelmi fejlődésének biztosítása. A méhen belüli növekedés-visszamaradás tünetei. A méhen belüli növekedés-visszamaradás kezelése A méhen belül felismert IUGR esetén legfontosabb az anya teljes ágynyugalma, megfelelő táplálkozás, intravénás cukor és magnézium infúzió, esetenként oxigénbelélegeztetés orrszondán át. A gyermek állapotát kardiotokográfiával és ultrahanggal folyamatosan nyomon kell követni. Fenyegető magzati fulladás esetén a szülést be kell indítani. Kellő érettség esetén meg lehet próbálkozni a hüvelyi szüléssel, lehetőleg epidurális érzéstelenítésben. A fájdalom ugyanis reflexesen csökkenti a méh vérkeringését, rontja a magzat oxigénellátását. Ez a reflex a fájdalom megszüntetésével teljesen kikapcsolható. Beállított epidurális érzéstelenítés mellett az esetleg szükségessé váló császármetszés azonnal elvégezhető. Szülés után a retardált gyermek koraszülött osztályra kerül, ahol az életveszélyes állapotok felismerésének és elhárításának adottak a feltételei.
A vírusok, baktériumok, paraziták, gyógyszerek, káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószerek), különböző környezeti ártalmak, egyes vegyszerek, sugárzások, nehézfémek, például az ólom- vagy higanymérgezés károsak lehetnek a magzat fejlődésére. Emellett az anya egyes betegségei is okozhatnak méhen belüli fejlődési rendellenességeket. Vírusok: - Rózsahimlő ( Rubeola): a vírus nagy veszélyt jelent, főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, siketséget, látáskárosodást ( szürkehályog), szívbetegséget, értelmi fogyatékosságot, illetve a csontok fejlődésében is problémákat okozhat. A vírus az anya szervezetéből vérárammal jut át a méhlepényen keresztül a magzathoz. Az ultrahang-vizsgálat során látszik a máj és lép megnagyobbodása, megvastagodik és meszesedik a méhlepény, a magzat visszamarad a fejlődésben. A fertőzés nem gyógyítható. - Mumpsz (Parotitis): a terhesség korai szakaszában a fertőzés vetélést okozhat. Ha megmarad a magzat, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki.
(károsodhat a szív, az agy, illetve látás- és hallásproblémák léphetnek fel). A terhesség második vagy harmadik harmadában történő megbetegedés esetén kis súllyal születhet a baba. - Parvo B19 vírus: vetélést okozhat, ha a kismama az első trimeszterben kapja el. A fertőzés miatt előfordulhat magzati vérszegénység, ödéma, illetve súlyos esetben halvaszülést okozhat. - Herpesz: az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket de előfordulhat a nemi szerveken is. A fertőzött várandós nők kis százalékánál fertőzik meg a magzat is. - Cytomegália vírus (CMV): ez okozza a legtöbb méhen belüli fertőzést. Ultrahangvizsgálat során ha meszesedés látszik a méhlepényen, az agyban és megnagyobbodott a máj és a lép, akkor erre a megbetegedésre gyanakodhat az orvos. A fertőzés vetélést és méhen belüli elhalást, illetve hallás- és májkárosodást okozhat. - Bárányhimlő (Varicella): többnyire idősebb anyáknál fordul elő, megközelítőleg minden hatezredik terhességnél. Ha a fertőzés a terhesség első harmadában lépett fel, akkor nagyon nagy eséllyel okoz fejlődési rendellenességet.
harmadik héttől megkezdődik a szív és az agyvelő kialakulása és az idegrendszer fejlődése. Öt hetes korban már van keze, lába, arca, a hatodik héten látható a gerincoszlop és csontváz. Két hónaposan már 4 cm hosszú, minden szerve kialakul, az izmok mozognak, az agy működni kezd, és megfigyelhetők az első reflexes mozgások. A fejlődő élőlény ebben az életkorban a legsérülékenyebb, a környezeti ártalmak – gyógyszerek, vegyszerek, mechanikai sérülések és egyes fertőző betegségek – akár maradandó károsodást is okozhatnak. A magzati élet harmadik, negyedik hónapjában megindul a mozgás. Ekkor már mindennel rendelkezik, amivel születésekor rendelkeznie kell. A hatodik hónaptól megjelennek a pszichikum kialakulásának feltételei. Kinyitja a szemét, ingerekre erőteljes reakciókkal válaszol (sötétre, világosságra, ritmusváltásokra, rezgésekre, hangokra, hő- és nyomásváltozásokra mechanikusan reagál). A hetedik hónapra gyakorlatilag életképessé válik. A nyolcadik hónapban már álmodik. Az utolsó hónap a születésre való felkészülés jegyében zajlik.
A képek szerzői jogi védelem alatt állnak, felhasználásuk törvénysértő. Mit tudhatunk a magzatfejlődés folyamatáról? A magzat fejlődése a méhen belül a petesejt megtermékenyítésétől, az azt követő körülbelül kilencedik hónapban történő születésig tart. A méhen belüli élet első három hónapjában embrió nak, a 3. hónaptól a születésig magza tnak nevezik a fejlődő babát. A harmadik hónap végéig a test valamint a belső szervek fejlődnek ki, a továbbiakban lényegében már csak növekedés zajlik. A magzat mozgásai a negyedik hónaptól kezdve észlelhetőek. A magzat az anya vérében lévő tápanyagokat a méhlepény en keresztül veszi fel. A fejlődő magzatot két lemezes burok veszi körül, a belső a köldökzsinórt is magába foglalja, a magzat és a belső magzatburok között magzatvíz található. A baba fejlődése hónapról hónapra Hogyan vizsgálják a magzat méhen belüli állapotát? Terhesség, gyermekágy témában cikkek a WEBBetegen
Sitemap | Ez Itt A Kérdés Műsorvezető, 2024